Érdekes kérdés.
Bizonyára Te is voltál már úgy, hogy megnyíltál valakinek, lehet, hogy pont először, lehet, hogy sokadjára, mert úgy gondoltad, hogy igenis jó, ha bizalommal vagy mások felé. A beszélgetés lehet, hogy jól sikerült, azt érezted, hogy na de jó, hogy tudtunk erről beszélni, viszont egyszer csak azt hallod, hogy egy másik társasággal az a valaki épp a Te problémádat beszéli meg (vagy ki?).
Hol van a határ a kibeszélés és a támogató szándék között? Mert lehet, hogy épp neked szeretne segíteni és ezért mástól kér ebben segítséget, mert nem tudja, hogy hogyan kell. Persze az is lehet, hogy ez egy egyszerű pletykálkodás, ami valljuk be nem túl szép dolog, hiszen visszaél a bizalmaddal. Mert Te nem a társaságnak ecsetelted a problémád, hanem neki. Benne bíztál meg, nem másban.
Mégis honnan tudod megállapítani, hogy segíteni akar Neked vagy egy újabb téma voltál csak a pletykapartin?
A kulcs abban van, hogy érdeklődik e irántad, felteszi-e azt a kérdést, hogy hogy vagy, hogy miben tud segíteni, hogy épp mi az, amit átélsz?
Ez a legfontosabb. Ha nincs érdeklődés, akkor bekerültél a „minden csoda 3 napig tart” kalapba. Ha viszont érdeklődik, keres és nyit továbbra is feléd, akkor biztos lehetsz benne, hogy fontos vagy neki és szeretne Neked segíteni, még akkor is, ha épp nincs meg az eszköze ehhez.